Zero Waste

Rot – komposztálj és maradj körforgásban

Ezzel a poszttal elérkeztünk a zero waste ötödik alapelvéhez. Refuse, ReduseReuse, Recycle, Rot

Miután átolvastad és értelmezted az öt szabályt, és elkezded átalakítani az életed és a háztartásod belekerülsz egy olyan folyamatba, amit ha akarnál se tudsz majd feladni. Kevesebb szeméttel, hulladékkal és kacattal azt élet is könyebb és egyszerűbb lesz. 

Nézzük át mi is az a komposzt, mire való és mit vagy mit nem lehet beletenni.

“A települési szilárd hulladék 30-40%-ban tartalmazza a szerves hulladékokat, amelyeket leggyakrabban szemétlerakókban helyeznek el. A szerves hulladékok hasznosítására megoldás lehet a komposztálási technológiák fejlesztése, alkalmazása. A komposztálást már évszázadokkal ezelőtt felismerték, a módszer azóta kisebb-nagyobb fejlődésen ment keresztül. ” – Dr. Kocsis István, Szent István Egyetem

A komposzt szó jelentése “összetett”. A komposztálás az emberiség egyik legrégebbi hulladékhasznosítási eljárása, már az ókorban is ismert volt. Később, a műtrágyák iparszerű használatával kissé háttérbe szorult. A talaj termőképességét elsősorban humusztartalma befolyásolja. A komposzt tulajdonképpen mesterséges humusz, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz. Komposzt az a morzsalékos, sötétbarna színű földszerű, magas szerves anyag tartalmú anyag, amely szerves hulladékokból, maradványokból, mikro- és makroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások mellett (oxigén, nedvesség, szén/nitrogén arány, pH, hőmérséklet).

A komposztálás célja

  • A hulladékmennyiség csökkentése;
  • a talaj javítása a szerves anyagok visszajuttatásával;
  • a környezet szerves anyag terhelésének csökkentése, mineralizáció: CO2 és víz;
  • A szén megkötése, szén-raktár a karbon ciklushoz;
  • a fitotoxikus es patogén szervezetek (csíra, tojás, lárva, rovar, baktérium, vírus) elölése;
  • humifikáció: a talaj szerkezetjavítása, tápanyagfelvétel javítása, szerves trágya.

A komposzt haszna a talaj számára

  • A komposzt humusztartalmában a tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy a növények könnyen fel tudják venni azokat;
  • javul a talaj szerkezete, ami elősegíti levegőzését;
  • sötét színe segíti a talaj felmelegedését;
  • a komposzt jelentős vízmegkötő képessége következtében javul a talaj vízháztartása;
  • nő a talaj biológiai aktivitása;
  • a komposztban található hormonhatású anyagok serkentik a növények fejlődését;
  • nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és növényi kártevőkkel szemben;
  • a talaj tápanyagtároló képessége növekszik;

 

 

Mi kerülhet a komposztálóba?

  • A konyhából és a háztartásból: a zöldségtisztítás hulladékai, krumpli-, gyümölcs- és tojáshéj, káposzta- és salátalevél, kávé- és teazacc, hervadt virág, szobanövények elszáradt levelei, virágföld, fahamu (max. 2-3 kg/m3), növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt (erre sokan külön komposztálót állítanak, én is így tennék), toll, szőr, papír (selyempapír, tojásdoboz feldarabolva, de újságpapír nem!) kis mennyiségben, gyapjú-, pamut és lenvászon jól feldarabolva, szintén kis mennyiségben.
  • A kertből: lenyírt fű, kerti gyomok (virágzás előtt), falevél, szalma, összeaprított ágak, gallyak, elszáradt virágok, palánták, lehullott gyümölcsök, faforgács, fűrészpor.

Mi nem kerülhet a komposztálóba?

  • Festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék;
  • szintetikus, illetve nem lebomló anyagok (műanyag, üveg, cserép, fémek);
  • az ételmaradék, hús, csont – bár ezek lebomlanak, ne kerüljenek a komposztálóba a kóbor állatok, rágcsálók és a fertőzést terjesztő legyek miatt;
  • fertőzött, beteg növények;
  • húsevő állatok alma – szintén a fertőzés veszélye miatt;
  • veszélyes, magas nehézfémtartalmú anyagok (nagy forgalmú utak mellől származó növényi hulladék; fű, falevél, stb.), elem, akkumulátor

 

A komposztálás folyamatáról bővebben olvashatsz a hummusz szövetség oldalán. Link hozzájuk: https://humusz.hu/sites/default/files/Dokumentumok/komposztalas/a_komposzt_is_ertek.pdf

Beltéri komposzt:

Ha lakásban élsz és nem férsz hozzá kültéri komposztálóterülethez, nincs lehetőséged a szabadban komposztálni, akkor is újrahasznosíthatod ételmaradékaidat komposztláda komposztáló rendszerben, vörösgiliszták felhasználásával. Egyetlen vörösgiliszta naponta a súlya felének megfelelő mennyiségű ételmaradékot dolgoz fel! A giliszták az ételmaradékot és a bomló növényi hulladékot gilisztakomposztnak nevezett kiváló növényi trágyává és talajjavítóvá alakítják.
A beltéri komposztálás némi időt és figyelmet igényel – nem minden vesződségtől mentes, és nem mindenkinek való. Hogy elkezdhesd ételmaradékaidat gilisztákkal feldolgoztatni, vásárolnod vagy készítened kell egy gilisztaládát és szerezni egy-két kiló vörösgilisztát.

Kump Edina – környezetkutató, zero waste szakértő blogján olvastam a beltéri komposztálásról: 

https://hulladekmentes.hu/2017/02/08/hogyan-komposztalj-lakasban-kert-nelkul/

 

 

Sajnos saját tapasztalatom nincs komposztálás ügyben. A társasháznak ahol lakom van komposztálója, de jelenleg a gondnok használja és csak a kerti hulladékokat teszi bele. Nyáron én is gazdagítottam a konyhai hulladékkal, de ezt abba kellett hagynom mert nem engedte meg. Sajnos ész érvekkel se lehetett meggyőzni, és szerintem jobb a békesség. Minden vágyam egy komposzt a saját kertemben. A beltérben való komposztálást én egyszerűen nem tudom kivitelezni, van egy kisebb fajta undorom a gilisztáktól 🙂 

A beltérben való komposztálás nem mindenkinek való, sokkal több gonddal jár, mint a kerti komposzt. Szerencsére vannak közösségi komposztálók is. A következő feladatom lesz a környékemen felkeresni egy ilyen helyet 🙂

 

Anna

Következő posztokban részletesen is írok arról, hogy az én háztartásomban mi minden került lecserélésre. Recepteket szeretnék veletek megosztani, hogy mindenki kedvet kapjon a hulladékmentes, hulladékcsökkentett életmódhoz.

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük