Miért jók a szénhidrátok? Mi az a HCLF étrend?

LoadingHozzáadás a kedvencekhez

A szénhidrátok kapcsán sokan a fehér kenyérre, a édességekre, tojásos tésztákra, chipsekre és édességekre asszociálnak. A nyugati étrendben ezek jelentik még mindig a szénhidrátokat. Azonban a HCLF étrend nem a korlátlan torta és chips evésről szól. Ebben a cikkben összeszedtem, hogy mi is ez az étrend.

Bizonyos emberek jobban működnek alacsonyabb szénhidrát bevitel mellett, míg mások a sok szénhidráttal vannak jól. Ezt fontosnak tartom leírni.

Vegyük sorba mi is az a szénhidrát mi a szerepe, és milyen fajtái vannak.

A szénhidrátok fő szerepe, hogy energiát szolgáltatnak. A legtöbb szénhidrát lebomlik és glükózzá alakul, ami felhasználható energiaként. A szénhidrátok zsírokká is át tudnak alakulni (tartalékolt energia) későbbi felhasználásra.

Nem a szénhidrátoktól fogsz elhízni, hanem a rossz szénhidráttól és a sok zsírtól. Vannak a (jók) teljes értékű és vannak a (rossz) finomított szénhidrátok. Az utóbbit jó, ha kerüljük és nem csak az alakunk miatt, hanem mert egészségtelenek is.

A teljes szénhidrátokra példa a zöldségek, a friss gyümölcsök, a magvak, a maglisztek, rezisztens keményítők, édes burgonya, zabpehely, quinoa, köles stb.

Másrészről a finomított szénhidrátokhoz tartoznak a cukros üdítőitalok, a gyümölcslevek, a péksütemények, a fehér kenyér, fehér tészta, fehér rizs és egyebek.

fotó: unsplash

Mint minden élelmiszernél itt is az a legfontosabb, hogy minél kevésbé legyen feldolgozott, tehát a fehér rizs egészségtelenebb, mint a barna vagy fekete, vörös, stb. rizs. Bár ezzel nem azt mondom, hogy soha többet ne egyél fehér rizst, hiszen mi is eszünk mértékkel, hanem igyekezni kell, hogy leginkább feldolgozatlan legyen a köret.

Zsír helyett, teljes értékű szénhidrát!

Egyszerű: a zsírt cseréld le teljes értékű szénhidrátra, hiszen a szénhidrát fele annyi kalóriát tartalmaz, mint a zsír. Egy tanulmány szerint az elhízott emberek nem fogyasztanak több kalóriát, mint a nem elhízott emberek. Testünk máshogy kezeli a zsírból és a szénhidrátból származó kalóriát. Nem a mennyiség, hanem a minőség számít. Testünk a szénhidrátból nyert kalória 23 százalékát képes elégetni, a zsír esetében pedig csak 3 százalékot. A fehérjéknél is hasonló a probléma, ugyanis az állati fehérjék fogyasztásakor szinte garantált, hogy zsírt is viszünk a szervezetünkbe. 

HCLF étrend, 80/10/10

Nathan Pritikin táplálkozástudományi szakember volt az első olyan kutató, akinek a nevéhez fűződik a 80/10/10-es szabály, vagyis együnk 80%-ban teljes értékű szénhidrátot, 10%-ban  fehérjét és 10%-ban zsírt. Természetesen a zsír, nem néhány evőkanálnyi olívaolajat jelent, hiszen a nyers ételek többsége tartalmaz zsiradékot. Pritikin 1976-ban publikálta első kutatását, ahol a világ különböző táján élő őslakosokat vizsgálta, és az étkezésük ez a 80/10/10 volt, és náluk ismeretlen betegségnek számít a szívroham, a rák vagy a cukorbetegség. Nem mindegy milyen típusú szénhidrátot fogyasztunk. A HCLF (magas szénhidrát, alacsony zsír) étrendben mindig teljes értékű szénhidrátokról beszélünk. 

Amikor nagyon kevés szénhidrátot eszünk, akkor a testünk leüríti a glikogénraktárakat (az emberi test energiaraktárait), amelyek energiaforrást biztosítanak. Testünk próbálja felvenni az energiát, de nem talál ott semmit. Sokan úgy hiszik ilyenkor csökken a zsírtömeg. Azonban ekkor testünk energia gyanánt elkezdi felhasználni a zsírt és az izmokat, és az izmokkal kezdi, mert gyorsabban és könnyebben tudja aminosavakká alakítani és energiaként felhasználni. Ez sehogy se jelent jót és egy végzetes körforgásba kényszerít.

Anna