Az ajurvéda egy távol-keleti természetes gyógyítási módszer. Hasonlóan a hagyományos kínai orvosláshoz, az ajurvéda is egy teljes gyógyító rendszer, sokféle összetevővel, amelyek együttes célja az érzelmi, a testi és a szellemi állapot javítása, fokozása. Már maga a megközelítés és szemléletmód is gyökeresen eltér néhány területen a hagyományos nyugati értelemben vett gyógyászattól.

Mi az ajurvéda?

Az ajurvéda szó szerinti jelentése, az élet tudománya. Az „ájusz” a mindennapi élet ismétlődő körforgását szimbolizálja, amelyet a test, az érzékek, a szellem és a lélek képvisel. A „véda” a világra és annak működésére vonatkozó tudást jelképezi.

Az ókori India nagy bölcsei felfedezték a védát, és úgy vélték, hogy az egészség és a betegség titkait rejti magában.

Ez a felismerés volt a kiindulópontja az „élet tudományá” -ra vonatkozó olyan rendszer kialakításának, amely egyszerre veszi figyelembe az egészséges élethez és a jó közérzethez szükséges számos testi, szellemi, érzelmi és lelki tényezőt. Az ajurvédát a felsorolt tényezők együttes vizsgálata és kezelése miatt tekintjük holisztikus gyógyászati módszernek: az egészséget, min „teljes egység” -et kezeli, illetve az egészség minden szintjével, összetevőjével egyszerre foglalkozik.

A mindennapi gyakorlatban az ajurvéda számos különféle ága felölei az egészségmegőrzés és a gyógyítás minden területét.

A természetes egyensúly

Az ősi ajurvéda-tanok szerint a betegség a testet és a szellemet egyaránt érinti, soha nem lehet külön kezelni.

Az ajurvéda több, mint 3000 éves története során jelentősen megváltozott, ahogyan az életstílussal, az étrenddel és a fizikummal szemben támasztott igények is átalakultak. Nagyon sok „modern” betegség, mint például a gyomor-túlérzékenység és a krónikus fáradtság, akkor is hatékonyan gyógyítható ajurvédikus módszerekkel, amikor a „modern” orvosságok már hatástalanok. Az ajurvéda nem egy idejétmúlt mitológián alapuló életvezetési rendszer, hanem időtálló, dinamikusan fejlődő gyógyító rendszer, amelyről bebizonyosodott, hogy tudományosan is megállja a helyét.

Mik azok a doshák?

Az ajurvéda filozófiában központi helyet foglal el az a hit, hogy minden emberi lény három – a dosha fogalmával azonosított – életenergiából épül fel

Minden embernek egyedi alkata van, melyet a testben lévő életenergiák egyensúlya határoz meg. A doshák elnevezése: vata, pitta és a kapha. A személyiségtípust mindenkinél a három dosha különböző mértékű aránya határozza meg, ugyanakkor mindenkinél egy vagy esetleg két dosha dominál.

Ajurvédikus testtípus teszteket már számos helyen ki tudtok tölteni, de van kimondottan olyan szakember, aki ezzel foglalkozik.

A betegségek kialakulása ellen az erős, jól működő szervezet nyújtja a legjobb védelmet, de ha a szervezet legyengül, hajlamossá válunk a betegségekre. Az ajurvéda a betegségek megelőzésénél felhasználja az egyén szervezetének ellenálló képességét is.

A doshák határozzák meg alkatunkat, vonzalmainkat, személyiségjegyeinket, álmainkat, sőt még azt is, hogy milyen táplálékot kel fogyasztanunk. Életünk folyamán a környezet, a táplálkozás, a stressz, a lelki traumák és a sérülések okozzák a doshák egyensúlyának felborulását, melyet vikriti állapotként ismerünk. A túlzottan alacsony vagy magas kiegyensúlyozatlansági szint könnyen megbetegedéshez vezethet.

Vata típus:
A vata típusúak általában karcsúak, bőrük száraz, szemük kicsi, arcuk szögletes, fogsoruk szabálytalan, ajkuk keskeny.

Pitta típus:
A pitta típusúak gyakran szőkék, szeplősek, arcuk szív alakú. Arányos orr és világos szemek jellemzik őket. Fogaik sárgás színűek lehetnek.

Kapha típus:
A kapha típusúak bőre zsírosabb lehet az átlagnál. Erős, hullámos haj, kék vagy barna szem és erőteljes testalkat jellemzi őket.

Életkor és dosha időszakok:

A kapha hatása érvényesül a születéstől a tinédzserkorig. 20 és 50 év között a pitta, 60 fölött pedig a vata befolyásol mindenkit. Folytatás következik, amelyben kifejtem a 3 dosha típust és egy teszttel te is beazonosíthatod magad.

A bejegyzés sorozat folytatódik!