Egy másik életmód választása: a rohanó, mindent egyszerre akaró élet helyett, ez lehet az ajurvédikus élet. Számomra ajurvéda szerint élni, vagy legalább is megpróbálni úgy élni, nem nehéz. Ha kíváncsi vagy mit rejt még ez az életmód, tarts velem.

Összhangban a természettel

Az ajurvéda filozófia szerint az ember ugyanolyan módon épül fel, mint a világegyetem vagy a minket körülvevő világ. Ezért egészségünk milliónyi szállal kötődik a világegyetemhez és a természet ritmusához.

Az ajurvéda-gyógyítók úgy vélik, ha hagyjuk, hogy a minket körülvevő természeti világ vezessen minket, akkor belső energiáink egyensúlyát is természetes módon szabályozhatjuk.

A növények és állatok, melyeknek nincs valódi időérzékük, a természetet használják, hogy szinkronban legyenek az évszakokkal.

Az ajurvédikus óra

A doshák hatása a nappali vagy éjszakai óráknak megfelelően változik. Az ajurvéda a 24 órát két fő ciklusra, azon belül három szakaszra osztja fel. A három szakaszt mindegyikét egy-egy dosha uralja.

A VATA uralja a 2-től 6-ig terjedő időszakot, reggel és délután is, ami gyakran a legalkalmasabb időpont fizikai vagy szellemi munkára. Ezzel együtt próbáljuk elkerülni, hogy a vata időszak végénél tovább dolgozzunk vagy testedzést végezzünk.

A PITA-k délben és éjfélkor a legaktívabbak. A déli pitta időszakban vagyunk a legerősebbek, ezért is érezhetünk ekkor nagy éhséget. A pitta a felelős az étel energiává történő átalakításáért, ezért fontos, hogy a napi főétkezést a déli ebédidőben fogyasszuk el. Az éjszakai alváskor a pitta tüzével melegíti a testünket.

A KAPHA kora reggel és este válik uralkodóvá. Az olyan kapha jellegű problémák, mint a túlzott nyálkaképződés, az orrmelléküreg-gyulladás vagy az asztma hatása fokozódik ezekben az órákban. A test és az elme megtisztítására (jóga, meditáció és méregtelenítő kúra) személyes szükségletekre a kapha időt (különösen a reggeli órákat) használjuk.

Az ajurvédikus élet

Nemcsak a napszakok, hanem az évszakok és az időjárás változása is hatással van testünkre és lelkünkre. A kapha időszak március közepétől június közepéig, a pitta időszak a június közepétől október közepéig, a vata időszak október közepétől március közepéig tart.

Az ajurvéda azt javasolja, hogy testünk és elménk méregtelenítésével készüljünk fel minden évszakváltásra.

Ezt nevezzük panycsakarma-nak. Ha mélyebben érdekel a téma, olvass utána, keress fel egy ajurvédikus gyógyítót! Mindenki tudatában kell, hogy legyen annak, miként érinti szervezetét az évszakok váltakozása, és arra kell törekednie -az étrend és az életmód kialakításánál -, hogy a változásból származó hatások a legkisebb terhelést jelentsék a szervezet számára. Például nyáron hasznos, ha hideg vizet iszunk, és olyan ételeket fogyasztunk, melyek megelőzik a pitta túlsúly kialakulását.

A magas fehérje – és szénhidráttartalmú ételek fogyasztása hűtő hatású, ezért ebben az időszakban kerülünk kell a forró fürdőt. Télen felhalmozódhatnak a salakanyagok, blokkolva az energiaáralmást. Ekkor hőtermelő hatású ételek és italok fogyasztása ajánlott, továbbá a meleg ruházat és a forró fürdők is hasznosak. Bár ezek egyértelműnek tűnnek, nem hiába ösztönösen cselekszik így az ember.

Érdemes odafigyelni saját magunkra, az életritmusunkra, a testünk jelzéseire. Informálódni, a természettel együtt változni és legfőbbképpen pozitívnak lenni.