Vajon tényleg megéri bio termékeket vásárolni? Mennyi káros anyagot tartalmaznak a nem bio termékek? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ.
Mi az a biogazdálkodás?
„A biogazdálkodás (más néven: ökológiai gazdálkodás, organikus gazdálkodás) olyan gazdálkodási forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapul, a szintetikus műtrágya és (szintetikus) növényvédő szerek mellőzésével, például baktériumalapú biotrágyák használatával.
E gazdálkodás előnye a mikroelemekben, vitaminokban gazdag, kevés káros anyagot tartalmazó biotermék. Míg a szokványos gazdálkodásban a károkozók elleni védelem érdekében rovarölő- és gyomirtó szereket használnak, addig a biogazdálkodásban a megelőzésé a főszerep. Ezért például nem szabad olyan növényeket egy területre, egymás után ültetni, melyeket azonos károkozók pusztítanak. Növényvédő szerek közül csak olyanokat használnak, melyek káros szermaradékot egyáltalán nem hagynak. Hozamfokozásra hormonok, antibiotikumok nem használhatóak fel, valamint nem termesztenek génmódosított növényeket.” – Wikipedia
A bio, azaz az ökológiailag ellenőrzött gazdaságokból származó élelmiszereket több okból is előnyben részesíthetjük. Az ilyen gazdálkodások sokkal kevésbé terhelik a környezetet, jobb a tápértékük és nem tartalmazhatnak vegyszermaradványokat, szemben a „hagyományosnak” hívott nagyüzemi, vegyszeres termelésből származó élelmiszerekkel.
A 2009-es átfogóbb adatok szerint a hazai boltokban kapható termékek körülbelül fele tartalmaz peszticid (növényvédő, pl. gyomirtó-, gombaölő-, rovarirtó szer) maradékot, a határértékek felett pedig a termények körülbelül 2%-a tartalmaz növényvédőszer maradványt.
A felmérés alapján a gyümölcsök szennyezettebbek voltak, mint a zöldségek; a hazai termékek tisztábbak voltak, mint az import élelmiszerek.
„Az EFSA 2015. évi jelentése szerint a Magyarországon 2013-ban vett 2072 zöldség-, gyümölcs-, gabona- és egyéb növényi minta 46,8%-a tartalmazott vegyszermaradékokat a határérték alatt, 1,5%-a pedig a határérték fölött. További 0,4%-ban nem engedélyezett hatóanyagot találtak. Az előírásoknak leginkább a borsó, a brokkoli és a chilipaprika mintái nem feleltek meg.”
Nem bio és bio termékek:
A legszennyezettebb termékek a következők voltak:
- fejes saláta
- paprika
- paradicsom
- uborka
- retek
- eper, szamóca
- általában a bogyósok, valamint a citrom és grapefruit héja.
Hasznos tanácsok:
- vásároljunk hazai és szezonális zöldségeket és gyümölcsöket
- vigyázzunk a távoli, egzotikus helyekről származó termékekkel, főleg ha Európai Unión kívüli országról van szó
- kerüljük az üvegházi termékeket vagy ezekből vásároljunk bio-t
- mellőzük az import nem biogyümölcsöket, kivéve a banánt, a mangót és a kivit
- hámozzuk meg a vastag héjjal rendelkező zöldségeket és gyümölcsöket, majd utána mossunk alaposan kezet
Ha a téli hónapokban paradicsomot eszünk, az jó eséllyel Dél-Spanyolországból, az Alméria és El Ejido között elterülő fóliasátrak valamelyikéből került a polcokra. A fő profilba tartozó paradicsom és eper mellett termesztenek itt sárgadinnyét, uborkát, kínai kelt, cukkinit, kaliforniai paprikát is.
Egyelőre azonban az itt megtermelt zöldségfélékben jellemzően több az egészségre káros vegyszermaradék, mint a helyben termő, szezonális terményekben. Ennek a termelési technológián kívüli más okai is vannak: az árut nem egészen éretten szüretelik, hogy mire az áruházak polcait eléri még mindig frissnek hasson, ehhez pedig további vegyszereket használnak.
A bio termékek drágák!
Viszonylag igen, drágábbak, mint a nem bio termékek. Ennek oka, hogy sokkal több selejt lehet a sok vegyszer nélkülözése miatt. Másrészt sokkal több időt igényel ezeknek a termékeknek a termesztése. Továbbá, sajnos ha valamelyik bio termék túlárazott, akkor ott a „csak azért legyen drága, mert bio” elv is életbe léphet.
Az én személyes véleményem, hogy amit csak tudunk vegyünk meg bio formában. Az egészségünk mindennél fontosabb kell hogy legyen. Nálam ez a szempont. Én sem tudok minden zöldséget meg venni bio formában, hiszen teljesen nem is lehetek biztos benne, hogy az (piac esetén), másrészt drágábbak is.
A legideálisabb az lenne, ha saját magam tudnám megtermelni, de kert nélkül és árnyékos erkéllyel elég nehéz dolgom van.
Egy kis kitérő miért éri meg leginkább zöldségből és gyümölcsből kialakítani az étrendünket:
Dioxinbevitel:
A dioxinok olyan súlyosan toxikus szennyezőanyagok, melyek az állati szövetek zsírtartalmában halmozódnak fel- olyannyira, hogy az emberi bevitelük 95 százalékban állati termékek fogyasztásának tudható be. Ennek néha a szennyezett takarmány az oka.
Hogyan kerülnek ezek a vegyületek egyáltalán az ételünkbe? Az egyik oka, hogy ilyen alaposan beszennyeztük a bolygónkat az, hogy ezek az anyagok benne lehetnek az esőben. A tudósok 8 különböző kártevő elleni szer jelenlétéről számoltak be például a Colorado-i Sziklás hegység nemzeti park hófödte hegycsúcsain. Amint aztán a szennyezőanyagok bejutnak a talajba, onnan egyre növekvő koncentrációban dolgozhatják fel magukat a táplálékláncban. Gondoljunk bele, hogy mielőtt egy tejelő tehenet levágnak a húsáért, az akár 34 ezer kilogrammnyi növényt is elfogyaszthatott.
A növényekben lévő vegyületeket az állat raktározhatja a zsírszöveteiben és felhalmozhatja a szervezetében. A sok zsírban oldódó kártevő elleni szerrel és szennyezőanyaggal. Tehát az a helyzet, hogy ahányszor megeszel egy-egy hamburgert, lényegében minden mást is megeszel, amit ő evett életében.
A legjobban úgy minimalizálhatod az ipari méreganyagok bevitelét a szervezetedbe, hogy a tápláléklánc lehető legalacsonyabb szintjéről szerzed be az élelmedet, azaz növényi étrendet követsz.
Forrás:
Anna
