Menü
A hal is hús! Csak azért mert nem tudnak hangot adni a fájdalmaiknak, ők is éreznek. Azért mert nem a legszebbek, nem szívesen simogatod meg őket és nem adnak ki cuki hangokat, ők is élőlények, akik élni akarnak és nem élve megfulladni!
Valamilyen furcsa oknál fogva kialakult a társadalomban egy olyan nézet, hogy a vegetáriánus étrendbe belefér a halfogyasztás. A veganizmusba nem fér bele, hiszen ez egy olyan életmód, ami minden állati eredetű ételt és tárgyat elutasít.
Kereskedelmi halászat
Hatalmas futballpálya méretű ipari vonóhálós hajókat használnak, és fejlett elektronikai készülékeket a halak nyomon követésére és elfogására. Hatalmas hálók feszülnek ki az óceán felett mindent elnyelve, ami az útjukba kerül. Ezek az ipari vontatóhajók, párosulva a tengeri hal iránti megnövekedett étvágyunkkal, ijesztő tempóban szedik ki az óceánokból a tengeri életet. A 17 fő globális halászterületből 13 már ki merült vagy komoly csökkenés alatt áll.
A túlhalászat több milliárd egyéb tengeri élőlény szükségtelen halálát is okozza, úgy mint tengeri teknősök, bálnák, delfinek, tengeri madarak, fókák, különféle tengeri halak és egyéb fajok. Közülük a legtöbbet egyszerűen visszadobják az óceánba, holtan. Évente 7,3 millió tonna hal veszti életét teljesen feleslegesen a halászat miatt.
„A tengeri teknősökre a halászat jelenti a legnagyobb veszélyt. Évente több százezer teknős akad bele kopoltyúhálókba, garnélahálókba és horgokba. Az álcserepes teknős, a levesteknős és a kérgesteknős mind veszélyeztetett fajok, és mindre óriási fenyegetést jelent a halászat.”
Tudtad, hogy évente több, mint 32 millió tonna halat fognak ki? A túlhalászás problémája már az 1800-as években is jelen volt.
A tengeri élet jelenleg még a földinél is gyorsabb ütemben haldoklik. Az ENSZ biodiverzitásról szóló jelentése egyértelművé teszi, hogy ennek a fő oka nem a műanyag, és nem is a vízszennyezés, a klímaváltozás, vagy a savasodás – hanem a halászat [de természetesen korántsem elhanyagolható a többi szegmens sem].
URALOM-című dokumentumfilmből részlet:
Mi a helyzet a hazai halakkal?
Magyarországon mintegy 26 ezer hektáron tenyésztenek halat, amelyek a külpiacokon is népszerűek, jelentős mennyiséget, mintegy 30 millió eurónyi édesvízi halat értékesítenek a környező országokban év közben.
A többi európai országhoz képest rendkívül szerény a magyar halfogyasztás, egy főre számítva alig hét kilogramm, amely jellemzően az adventi és karácsonyi időszakhoz köthető.
A magyarok legtöbbje, tengeri halat fogyaszt, egyrészt az export miatt, másrészt a boltokban ritkán lehet hazai halakkal találkozni.
A Magyarországon nevelt halak se egészségesebbek a tengeri halnál. A tenyésztők a betegségek elkerülése végett antibiotikumokat adnak a halaknak vagy a tápba.
A halfogyasztás hatása az egészségre
A hal húgysav tartalma kiemelkedően magas. A köszvényben, reumában hasonló típusú betegségben szenvedőknek nagyon nem ajánlatos halat fogyasztani. A hal az a húsféle, ami a legkönnyebben rothad. A rothadási folyamat során olyan méreganyagok keletkeznek, melyek károsíthatják a bélfalat, majd azon átjutva eláraszthatják a szervezetet.
http://zoldujsag.hu/a-halfogyasztes-arnyoldalai-a-termeszetgyogyasz-szemevel-48265
Tengeri halat enni egészséges?
Azok,akik szerint egészségesebb tengeri halat enni emlékezzenek arra, mennyi kiszedhetetlen hulladékot és szennyezett ürüléket öntünk az óceánjainkba. A múltban az olaj, atom és a vegyi iparágak keveset tettek a tengeri környezet védelméért. A tengerfenékre vagy az alá önteni mindig kényelmes helynek bizonyult, hogy megszabaduljanak a kellemetlen hulladéktól.
“Egy többféle élelmiszert vizsgáló felmérésben a szardíniakonzerv bizonyult a legsúlyosabban hexaklórbenzol-szennyezettnek, míg a lazacról az derült ki, hogy általában véve a legszennyezettebb élelmiszer.
A lazacfélében rengeteg különböző kártevő elleni szert mutattak ki. A tenyésztett lazac lehet a legrosszabb, mely tízszer többet tartalmaz a PCB-knek nevezett toxikus vegyületekből, mint a vadon élő lazac.” – Michael Greger, MD- Hogy ne halj meg
Az omega-3 zsírsav
Az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak közé (ALA, EPA, DPA) sorolható.
Jó hatással van a reumás panaszokra, a pikkelysömörre, a depresszióra, az agresszióra és a bélrendszeri fekélyekre. A halfogyasztás hátrányainak ismeretében azonban inkább válasszunk növényi forrásokat. A lenmagolaj hatszor annyi omega-3 zsírsavat tartalmaz, mint a legtöbb halolaj.
A lenmagolaj, a búzacsíraolaj, a szójababolaj és a spenót például nagy mennyiségben tartalmaz linolénsavat, melyből a szervezet az omega-3 zsírsavat előállítja.
Nincs olyan tápanyag, ami kizárólag a halakban található meg. Elvégre, a halak is növényekből szerzik például az omega-3 zsírsavakat.
Anna
