Van néhány vegán kérdés, ami gyakran előjön egy-egy étkezés során. Ezekre a kérdésekre szeretnék nektek választ adni.

Az előző bejegyzések egyikében a fehérjéről írtam, hogy mi is az, hogyan tudjuk egészséges módon a szervezetünkbe juttatni. Írtam a tejről és a kalciumról, hogy miért fontos átgondolni, hogy honnan visszük be ezt az értékes ásványi anyagot. Továbbá írtam a tojásról is, ami korántsem olyan ártalmatlan, mint ahogy mi azt gondolnánk. 

1. Fehérjehiány fog kialakulni nálad. Miből viszel be eleget?

Erről alapvetően az előző bejegyzésben már írtam. A növényekből, ahogy minden ember, hiszen csak a növények képesek fehérjét előállítani a levegő nitrogén tartalmából. 

2. Akkor miért van szemfogunk?

Ez a kedvenc vegán kérdés, ami gyakran szembe jött velem. A növényevők fogazata lapos, hogy őrölni tudja a növényeket, amíg a ragadozó fogazata hegyes a sebzéshez és a tépéshez. A növényevők fogazata előre-hátra és oldalra is tud mozogni, míg a mindenevőké, ragadozóké nem (próbáld ki)! Az emberek szemfoga igen apróvá és lekerekítetté fejlődött vissza és tulajdonképpen a metszőfogak kiegészítéseként szolgálnak. Teljességgel használhatatlanok szakításra, tépésre hacsak nem egy borítékról van szó. Tehát az a gondolat, hogy a szemfog puszta jelenléte arra utal, hogy húst kellene ennünk egyszerűen nevetséges. 

A hegyi gorillák hatalmas szemfogakkal rendelkeznek és ezek az állatok akár 200 kilósra is megnőhetnek azonban mind vegetáriánusok, tehát a szemfog léte nem feltétlenül a hús evés jele. 

3. A növények is éreznek

A “növények is éreznek” kijelentést nem is igazán lehet a vegán-ellenes érvek közé sorolni; ez inkább csak heccelés. Nem sokan gondolják komolyan, hogy egy alma leszakítását ténylegesen össze lehet hasonlítani egy anyjától elszakított, pár napos borjú meggyilkolásával. Amikor valaki azt állítja, hogy „A növények is éreznek,” fontos megjegyezni, hogy a növények és az állatok közötti érzékelési és érzelmi folyamatok jelentős különbségekkel bírnak.

A növényekben található élettani folyamatokhoz nem kapcsolódik tudatosság vagy érzelmek a számunkra érthető módon. Bár a növények válaszolhatnak külső ingerekre, mint például a fény vagy a hő, ezek a válaszreakciók inkább biológiai mechanizmusok, és nem utalnak tudatosságra vagy érzelmekre.

Az állatok rendelkeznek az idegrendszerrel és az érzékszervekkel, amelyek lehetővé teszik számukra az érzékelést, az élményeket és a fájdalom érzését. Ezzel szemben a növények nem rendelkeznek ilyen jellegű idegi struktúrákkal, és nincs tudomásuk a környezetükből vagy a saját állapotukból.

Az érző lények iránti felelős és tisztelettudó hozzáállás fontos, de a tudományos kutatások alapján jelenlegi állapotában nem áll rendelkezésre bizonyíték arra, hogy a növények tudatosan éreznek vagy rendelkeznek érzelmekkel.

4. Attól, hogy te nem eszel húst, még ugyanúgy le fogják vágni az állatokat

Amikor valaki azt mondja, hogy „Attól, hogy te nem eszel húst, még ugyanúgy le fogják vágni az állatokat,” érdemes figyelembe venni néhány fontos tényezőt. Először is, a húsipar a kereslet és kínálat alapján működik. Ha az emberek kevesebbet fogyasztanak húst vagy vegán életmódot választanak, csökken a hús iránti kereslet, és ennek eredményeként a húsipar mérséklődhet.

Az egyéni döntéseink és étkezési szokásaink hatással lehetnek másokra is. Ha többen választanak vegán vagy vegetáriánus étrendet, a termelőknek alkalmazkodniuk kell a piaci igényekhez. Ez hosszú távon csökkentheti az állatok számára való tenyésztés és levágás mértékét.

Emellett a vegán életmód népszerűsítése és az állatvédelemmel foglalkozó szervezetek támogatása szintén hozzájárulhat az állatok jogainak védelméhez. Az információ megosztása és a tudatosság növelése segíthet abban, hogy az emberek kritikusabban lássák az élelmiszeripart és az állatokkal való bánásmódot.

Az étkezési szokásaink megváltoztatása és tudatos vásárlási döntések meghozása egyéni szinten is befolyásolhatja a társadalmi és környezeti normákat. Ezért azzal, hogy vegánként döntünk, valójában részt veszünk egy olyan folyamatban, amely hosszú távon kedvező hatással lehet az állatok életére és a fenntarthatóbb élelmiszertermelésre.

5. A haszonállatok azért vannak, hogy megegyük őket

Ez az érv a hagyományokra alapoz. Kialakítottunk egy olyan rendszert, amiben évente több tízmilliárd állatot apró helyre zárunk, erőszakkal megtermékenyítünk, néhány hónaposan megölünk, majd ezt a praktikát elneveztük “haszonállattartásnak”. Az, hogy “azért vannak”, csak azért igaz, mert mi, emberek így alakítottuk ki.

Az állattartás létezését nem indokolhatjuk szimplán azzal, hogy létezik. Ez az érv figyelmen kívül hagyja ennek a tevékenységnek a morális vonzatát: az állattenyésztés során az állat életének minden egyes részlete ember által diktált.

Nem ők döntik el, hol vannak, mely fajtársaik mellett; mikor esznek, és egyáltalán mit esznek; mikor párzanak, és egyáltalán párzanak-e; utódaikat elveszik tőlük és levágják őket. Ösztöneiket, szükségleteiket, egészségüket, fájdalmukat, szenvedésüket figyelmen kívül hagyják a profit érdekében.

6. Az őseink is ettek húst

A hagyományosság nem egyenlő a morális viselkedéssel, és nem lehet minden mást figyelmen kívül hagyva csak erre hivatkozni. Ha a múltat önmagában követendő példának, értéknek tartjuk, akkor egyetértünk a gyarmatosítás áldozatainak rabszolgává tételével és meggyilkolásával is? Egyetértünk azzal is, hogy a nők alsóbbrendűek a férfiakkal szemben?

Az evolúció során az emberek húsfogyasztása valóban jelentős szerepet játszott a fejlődésünkben, hiszen a hús egyfajta fehérjeforrás. Azonban a modern tudományos kutatások azt mutatják, hogy az emberi test alkalmazkodóképessége lehetővé teszi számunkra, hogy változatos és kiegyensúlyozott étrendet kövessünk, beleértve a növényi alapú táplálkozást is.

Manapság egyre többen választanak vegán vagy vegetáriánus étrendet, tekintettel az állatok jogaira, a környezeti fenntarthatóságra és az egészségügyi előnyökre. Az, hogy az őseink húst fogyasztottak, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ma is ugyanazt a táplálkozási mintát kellene követnünk, különösen, ha más étrendi lehetőségek is rendelkezésre állnak, amelyek kielégítik az emberi táplálkozási szükségleteket. Az étrend egyéni döntés, és a tudatos táplálkozásnak megfelelő kiegyensúlyozottságú és egészséges táplálkozást kell biztosítania.

7. De hát a testépítők folyton azt mondják, hogy csirkét, halat kell lenni ahhoz, hogy erős  izomszöveteket építsünk. Hús nélkül nem fog az izom fejlődni?

Erre nagyon egyszerű a válaszom: a legnagyobb, legerősebb szárazföldi állatok a Földön mind növényevők!  Az izom fehérje nélkül nem fog fejlődni és fehérjét a növényekből tudunk a legegészségesebben bevinni a szervezetünkbe. Az állati fehérje egyáltalán nem szükséges az ember szervezetére, hiszen az is növényekből áll, csak tartalmaz még rengeteg koleszterint, hormonokat, antibiotikumokat, vegyszereket és minden olyan dolgot, amit nem szeretnél szervezetedbe bevinni. Legtisztább fehérje  erőforrás csakis növényi lehet!

“Nem kell halott állatokat enned,  hogy erős legyél! Nem lehetsz erős úgy, hogy belülről haldokolsz. Az nem erő. Az gyenge, mert lehet, hogy kívülről nagy és erős vagy, de ha a szíved segítségért kiált, belül igazából haldokolsz! “ – David Carter, Amerikai futball játékos, vegán aktivista

8. A növényi étrend drága!

Az emberek úgy gondolják a növényi étrend drága, pedig egyáltalán nem az. Nagyon olcsón ki lehet jönni úgy, hogy szezonális árukat veszel. Sokat spórolsz azzal, hogy nem veszel húst és tejtermékeket, mert ezek drágák. Ha nem veszed meg a növényi sajtokat,húspótlókat, virsliket, hanem magad készíted el mondjuk a növényi tejet, sajtokat, vajat és magadnak főzöl. Szezonális zöldségeket gyümölcsöket vásárolsz, lehetőleg hazai termékeket, akkor igen, spórolni is lehet!

9. A szervezetünknek szüksége van tejre hiszen az tele van kalciummal! A csontjaink miatt kell tejet fogyasztani. 

A tehéntej a borjú növekedését szolgáló folyadék. Erre való! Nincs a földön sem emberi, sem más olyan fejlődő szervezet, akinek szüksége lenne a tehén anyatejére. A tej rizikós élelmiszer emberi fogyasztásra. Ekcémát, aknét,  szorulást, savas refluxt, vashiányt és vérszegénységet okoz. Harvardi kutatók idős nők egy nagyobb csoportját tanulmányozták 18 éven át. A tejivók nem voltak védettek a törések ellen, tehát az a mondás, hogy a tej erős csontokat épít vagy megvédi a csontjaidat a későbbiekben, pusztán egy legenda, egy marketing fogás! A frissen facsart narancslé például legalább annyi kalciumot tartalmaz, mint egy adag tej vagy tejtermék. De nem tartalmaz növekedési hormonokat, nemi hormonokat, antibiotikumokat, gennyt, galaktózt, koleszterint stb. 

10. Kedvenc vegán kérdés: De hát nem mi állunk a tápláléklánc csúcsán?

Az ember épp attól a teremtés koronája az állatokkal ellentétben, hogy szabad akarattal rendelkezik. Legyünk annyira emberiek, hogy nem eszünk meg más fajt, és nem ártunk egy érző, intelligens lénynek. Gyerekkorunkban arra tanítanak minket, hogy ne bántsuk az állatokat, mégis állatokat adnak enni. Hogy van ez? Később felnőtt korunkban pedig azért fizetünk, hogy megöljék az állatokat nekünk, hogy megegyük. Hol vész el az a tanítás, hogy ne bántsuk az állatokat?

+1

Mindenevők gyomra sokkal savasabb, mint a növényevőké. A növényevők bélrendszere a testmagasságuk kilencszeresse, míg a ragadozóké rövid, egyszerű! Ez azért van, mert ha húst nem ér ki gyorsan a belekből, rothadásnak indult. Az bélrendszerünk akár a testmagasságunk 10szerese is lehet, egyáltalán nem hasonlítunk egy mindenevő, ragadozó állathoz. Ha az emberek valóban mindenevők, ragadozók lennének a fiziológiánk és megjelenésünk igen más kellene, hogy legyen. Ezzel szemben egy növényevő minden paraméterének megfelelünk. Bár nem vagyunk kimondottan növényevők. Az, hogy meg tudjuk enni a húst és az állati eredetű dolgokat az egy evolúciós előny. Épp ezért tudunk a Föld minden tájékán megélni. A kérdés csupán az, hogy az az élet mennyire egészséges?

Ingyenes receptek

Szeretnél 19 ingyenes receptet? 

Amiket még sehol se osztottam meg?

Ráadásul különleges, minden évszakra való recepteket?

Na kéred?

IMG_2999