Reklám pszichológia:
Fogyasztó társadalom vagyunk, érzelmi alapon döntünk és ezt utána kognitív (értelmi) alapon is megmagyarázzuk. Először az érzelem dönt, és utána racionális indokokat keresünk, hogy ezeket megindokolhassuk akár magunknak, vagy a külvilágnak. Ez a pszichológiában a racionalizáció, mint elhárító mechanizmus (Anna Freud), mikor racionális indokot találunk arra, hogy megmagyarázzuk döntésünk okát, melynek sokszor semmi értelme sincsen.
Legtöbbször azért veszünk meg valamit, mert szép, csábító a csomagolása, ha x ezer forintért vásárolsz, akkor ajándékba kapsz valamit, csak most ingyenes a szállítás… sorolhatnám. Nagyon sokféleképpen próbálnak minket arra ösztökélni, hogy vásároljunk. Vedd meg mert ettől szebb leszel, vedd meg mert ettől vékonyabb leszel, vedd meg mert ezzel jót teszel… stb.
Most el kell árulnom valamit, múlt héten vettem egy (bőrápolási) terméket, mert ajándékba adtak egy számomra kedvező terméket. Van ilyen, azért az esetek 98%-ban nem csábulok el, és szerintem, ez jól van így.
Visszatérve, a „reklám pszichológiát a társadalom körében sokszor misztikum övezte, mivel történelmében többféle módszer is kialakult a fogyasztók elbűvölésére, melyekről az az általános nézet terjedt el, hogy tudattalanul, akarata ellenére is képesek rávenni a befogadót a vásárlásra. Ezek persze tévhitek, a reklámpszichológia a megfigyelés, és az egyszerűség módszerével igyekszik elérni a megfelelő hatást.” – wikipédia
Folyton újabb és újabb dolgokat kell birtokolnunk (tárgyak, élmények), hogy fenntartsuk az izgalmat és érdekességet életünk során. Ez valójában egyfajta hamis én tudat, mely folyamatos táplálásra szorul. Erre sokkal egyszerűbb megoldás lehet az önismerettel való foglalkozás, mely rámutat a pótcselekvéseinkre. Menj el kirándulni, jógázz, fuss csinálj olyat, ami nem jár birtoklással mégis örömöt okoz. Hiszen maga az öröm semleges, mely független attól, hogy mi váltotta ki.
Az életérzést lehet a legdrágábban eladni. A hatékony marketinges nem egy tárgyat ad el, hanem a megoldást, amit azzal a tárggyal el lehet érni, illetve az életérzést, amit kivált bennünk, ha azt a bizonyos terméket vagy szolgáltatást használjuk.
A marketinggel, a reklámokkal semmi gond nincsen, kellenek, ilyen az élet. Azzal sincs semmi gond, ha „behúznak” valamivel a reklámok és megveszel egy olyan terméket/szolgáltatást, amire talán nincs is szükséged. Semmi gond nincs ezzel, csak ne ez legyen a többségben. Mint fentebb írtam én is elcsábulok néha, és nem használom a fejem. Bár van kivétel, mert néha tényleg milyen jó, hogy feliratkoztam egy hírlevélre, mert hamarabb értesülök egy akcióról. Ha tudom, hogy szükségem is van az adott dologra, jól járok! Felismerni azt, hogy valójában szükségem van-e rá, na az már más tészta. Szerintem ilyenkor nagyon erős önkontrollra van szükségünk, gondoljuk át a kiadásainkat, megtehetjük-e, hogy megvesszük azt a tárgyat?
- Van félretett pénzem, amit „elszórhatok” vagy a havi budget-ből vennék el?
- Tényleg szükségem van rá?
- Valójában jó áron van, vagy csak szemfényvesztés?
- Esetleg egy nagyobb összeget kell kifizetnem, hogy megkaphassam a terméket?
De a legfontosabb, hogy fejben tarts, hogy SENKI SEM TÖKÉLETES! Ha hibázol, akkor csak mond azt magadnak, hogy te nem ilyen vagy, legközelebb tudatosabban vásárolsz. Ha pedig már megvetted azt a terméket, amire akár nincs is igazán szükséged ÉLVEZD KI és NE BÁNKÓDJ!