Veszélyes a szója?
Menü
A köztudatban elterjedt a szójáról az a tévhit, hogy ösztrogént tartalmaz és a férfiaknak is mellük nő, ráadásul az erdőket is szója miatt irtják ki. Ha eddig te is féltél tofut, tempeh-t enni, vagy bármi mást, amiben szója van, akkor olvasd végig a cikket, mert sok mindenre fény fog derülni!
A szója egyedülálló élelmiszer, amelyet széles körben tanulmányoztak a szervezetre gyakorolt ösztrogén és antiösztrogén hatása miatt. Úgy tűnhet, hogy a tanulmányok ellentmondó következtetéseket vonnak le a szójával kapcsolatban, de ez nagyrészt a szója tanulmányozási módjai közötti nagy eltéréseknek köszönhető. A közelmúltban végzett populációs vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a szója jótékony vagy semleges hatással van különböző egészségügyi állapotokra.
A szója egy tápanyagban gazdag fehérjeforrás, amely biztonságosan fogyasztható hetente többször, és valószínűleg gyakrabban is, és egészségügyi előnyökkel jár – különösen, ha a vörös és a feldolgozott hús alternatívájaként fogyasztjuk.
A szója csökkenti a vérnyomást
A szójatej olyan izoflavonokat tartalmaz, mint például a genisztein és daidzein, amelyek vérnyomáscsökkenető hatása régóta ismert.
Ezek a vegyületek segíthetnek ellazítani az ereket, elősegítik a jobb véráramlást és ezáltal csökkentik a vérnyomást.
A szójatej viszonylag sok káliumot tartalmaz, amely szintén segíthet a vérnyomás szabályozásában azáltal, hogy ellensúlyozza a nátrium erekre gyakorolt hatását.
Fontos megjegyezni, hogy nem mindenki reagál ugyanolyan módon az étrendi változásokra, ezért a szójatej vérnyomáscsökkentő hatása is eltérő lehet személyenként.
A férfiaknak mellük nő a szójától?
A legegyszerűbben úgy lehetne ezt a tévhitet lerombolni, hogy megnézzük az ázsiai férfiakat. Vajon mekkora mellük nőtt? Hiszen nap, mint nap szóját esznek. Na de ássunk mélyebbre, honnan jön az a téves gondolat, hogy a szója ösztrogént tartalmaz?
Szója és a mellrák
Eddig a tudományos kutatások nem találtak egyértelmű és általánosan elfogadott bizonyítékot arra, hogy a szójában található izoflavonok ártalmasak lennének az egészségre. A tanulmányok összesített eredményei azt mutatták, hogy a legmagasabb izoflavon fogyasztók között 29%-kal alacsonyabb volt a mellrák kockázata, mint a legkevesebb izoflavont fogyasztók között.
Fontos kiemelni, hogy a beválasztott tanulmányok közük egyik sem mutatott olyan eredményt, melyben a magas izoflavonfogyasztás növelte a kockázatot.
A dózis-válasz elemzés szerint 3,2%-kal csökkent az emlőrák kockázata minden 10 mg izoflavon bevitelével.
- 100 g tofu 25mg izoflavont tartalmaz
- 250ml szójatej 25 mg izoflavont tartalmaz
- 100 g sült tempeh kb. 110 mg izoflavont tartalmaz
- Szójabab, érett, főtt 1/2 csésze 55 mg izoflavont tartalmaz
- A szójafehérje izolátumok izoflavon tartalma 80-90%-kal alacsonyabb lehet a feldolgozásnak köszönhetően.
Forrás: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/37242286/
Úgy tűnik, hogy az ázsiai országokból származó nők nagyobb védőhatást kapnak a mellrák ellen magas szójabevitel mellett, mint az amerikai és az európai nők, de ez egyszerűen az elfogyasztott szója mennyiségének különbsége lehet. [1,2] Az ázsiai nőknél magasabb lehet az equol szint, egy olyan anyag, amelyet az izoflavon daidzeinből metabolizál a belek bakteriális flórája. [3] Úgy gondolják, hogy az Equol blokkolja az emberi ösztrogén potenciálisan negatív hatásait, de nem minden nő rendelkezik az equol létrehozásához szükséges baktériumokkal. [4] Becslések szerint az összes ember 30-50%-a képes equolt termelni. [5] A szójaételek korai életkortól kezdődő fogyasztása (például sok hagyományos távol-kelet-ázsiai étrendben megtalálható) lehet az oka annak, hogy egyes országokból származó nők nagyobb hasznot húznak a szójaételekből, mint mások. [6] Az equol-ra és a rákkockázatra vonatkozó átfogó bizonyítékok azonban bizonytalanok. [7]
Szója és a prosztatarák
A prosztatarák előfordulása a nyugati országokban a legmagasabb, az ázsiai országokban a legalacsonyabb, ahol a szójaételek a napi étrend rendszeres részét képezik. Ezen túlmenően megfigyeléses tanulmányok a prosztatarák megnövekedett kockázatát mutatták ki azoknál a kínai és japán férfiaknál, akik nyugati országokba költöznek, és nyugati étrendet alkalmaznak, de nem azoknál, akik folytatják a hagyományos étrendet. [8] A szója izoflavonjai, különösen a genisztein és a daidzein beépülnek a prosztataszövetbe, és gyenge ösztrogénként működhetnek, és gátolhatják a prosztatarák kialakulását. [9]
Az Egyesült Államokban, Európában, Japánban és Kínában végzett 30 eset-kontroll és kohorsz tanulmány metaanalízise szerint a teljes szójaétel, a genistein, a daidzein és a nem fermentált szójaételek fogyasztása a prosztatarák alacsonyabb kockázatával járt együtt. [9]
Az erdőírtásokért a szója a felelős
A szóját összefüggésbe hozták az erdőirtással, és van benne némi igazság. De nem azért, mert egyre több tofut esznek az emberek.
Három termék felelős az összes erdőirtás 60%-ért: marhahús, pálmaolaj és szója. De mi is pontosan a szója szerepe? A Our World in Data emberei kiváló választ írtak erre a kérdésre. Íme egy összefoglaló.
Az elmúlt hatvan évben a szójatermelés annyira megnövekedett, hogy most négyszer több területre van szükségünk a szójabab termesztéséhez. És az egyik régió, ahol sok új szóját ültettek, az Amazonas esőerdője volt.
A szóját gyakran használják az új termőterületeken mert a szója magasabb hozamot produkál, mint más növények.
Válaszként a civil szervezeteknek sikerült megállapodást kötniük a szójabab cégek között, hogy ne termesszenek szóját az irtott erdő helyén, és ne irtsanak miatta. A kampány eredményes volt. Napjainkban az erdőirtás legnagyobb oka a marhahús legelők létrehozása, nem a szója.
De ez nem a teljes történet, mivel az üzlet csak az Amazonra vonatkozik. Brazília más régióiban a szóját gyepekre és legelőkre ültetik. Ez azt jelenti, hogy a marhahús területét máshová kell helyezni. És gyakran ez az Amazon.
Más szavakkal, bár a szója nem az erdőirtás fő oka, mégis nagy problémát jelent a világ erdei számára, mert növeli a nyomást az erdők kivágására a több legelő érdekében.
Fontos megérteni, hogy az esőerdők kiirtása azért, hogy szóját termesszenek, kihatással van az ökoszisztémára és a biodiverzitásra. Az ilyenfajta erdőirtásnak súlyos környezeti következményei lehetnek, például fajok kihalása, talajerózió, klímaváltozás és egyéb problémák. Fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok bevezetése, például az olyan területeken, ahol már meglévő mezőgazdasági földeket hasznosítanak, segíthet csökkenteni az esőerdők kiirtásának negatív hatásait.
Mi az oka a szójatermelés növekedésének?
Nézzük tehát a szójatermelés mozgatórugóit. Ha ennyire nőtt a szójabab termelése, akkor mire használják a szóját? Ahogy az alábbi grafikon is mutatja, ez nem azért van, mert olyan sokan szeretnének több tofut enni. Éppen ellenkezőleg.
A szója nagy részét állati takarmányként használják, főleg csirkéknek és sertéseknek. De emellett a nagy termelésű tejelő teheneknél, amelyek egyébként nem rendelkeznek elegendő fehérjével a több ezer liter tej előállításához.
Összegzés
Ha nincs erős szójaallergiád, akkor nem érdemes félned a szójaételektől, mert kiváló fehérjeforrások és nem okoznak sem melleket a férfiaknak, sem óriási erdőirtást, amennyiben az emberek fogyasztják. Az állattenyésztés és a húsevés már annál inkább.
Források:
